Művészek

Kiss Sándorné Lesenyei Márta

Cím: Zsennye, Petőfi Sándor utca
Telefon: 94/379099

Budapesten született 1930.01.13.-án.Képzőművészeti Főiskolát végzett. 1957-ben Munkácsy Díjjal tüntették ki. 1976-ban Érdemes művész kitüntetést kapott. 2003-ban Vas Megyéért Díjban részesült. 2002-ben férje Kiss Sándor szobrászművész hagyatékából két fejfát adományozott Zsennye községnek. A 2002. évi helyhatósági választások során Zsennyén képviselővé választották. A Képviselő-testület az alakuló ülésén alpolgármesterré választotta. A Rábatöttös és Zsennye Községek Falugondnoki Társulás vezetője.

Munkái: Rumban: Szent László templom szárnyasoltára (Kiss Sándorral közösen) 1994.
Rumi Rajki István emléktábla a szülői házon (Arany János utca 24.
1983. október 29-én ünnepélyes keretek között került a bronz relief
felavatásra)
Rum és Neustadtl/Donau testvérfalu bronz plakett (1999. a két község barátságának 10. évfordulójára)
Rumi Rajki István szobrászművész síremléke (1996).
A körforgalomban elhelyezett kereszt tervezése és művészeti irányítása. (2003.)

Scholz Erik
(1926.február 27. Budapest – 1995.május 6. Zsennye)

Édesanyja Lusztig Ágnes, édesapja Scholz Erik, mindketten banktisztviselők voltak. 1944-ben érettségizett a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban. 1944-49-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István, majd 1948-tól Fónyi Géza volt.
Még főiskolásként 1945-ben megnősült, és 1946-ban megszületett fia.
A főiskola elvégzése után 1949-1950-ig ugyanott tanársegéd volt. 1957-ben fél évet Párizsban töltött, majd 1958-ban ugyancsak huzamosabb ideig élt a francia fővárosban. 1973-ban kötött újra házasságot. Felesége Ria csupán civil emberként élt mellette, de megteremtette azt a hátteret, ahol a művész alkothatott. Korábban többször is tartózkodtak Zsennyén, majd 1987-ben itt telepedtek le véglegesen. Ria 1990. áprilisában meghalt, a Szent Cecília templom temetőkertjében lett eltemetve. 1990. augusztusában élettársi kapcsolatot létesített Dárday A. Nikolettel, majd később házasságra léptek. 1995. májusában - második felesége sírja melletti területen – takarta be koporsóját az általa olyan nagyon megszeretett zsennyei föld.
Egyéni kiállítása elsőként Szombathelyen volt 1955-ben, míg csoportos kiállításon már 1948-ban növendékként, majd 1949-ben már végzett alkotóként szerepelt. Negyvenet meghaladta a csoportos kiállításainak a száma, míg 33-szor volt egyéni kiállítása.
Zsennyén 2002-ben mutatkozott be Kiss Sándorral és Kiss Kovács Gyulával közös posztumusz kiállításon. Alkotásai közül Zsennyén a lakóháza kerítése látható, secco.
Elismerései: 1950-ben Munkácsy díj. Több elismerő díjban, emlékéremben részesült.

A modern művészet új technikai megoldásait felhasználó figurális képeket festett. Dolgozott papírra, vászonra, farostlemezre, pozdorjalemezre, de elszáradt farönkökre, falra sőt kerítésre is. Festett olajjal, temperával, dolgozott tollal, ceruzával és egyéb anyagokkal. Készített képet, rajzot, festett fát, padlómozaikot, gobelin terveket, pannót, seccót, mozaikot. Festményeinek száma közel 1300 db. Mintegy 100 grafikát készített, ugyancsak közel áll a százhoz a festett fák száma, és több százra tehetők az egyéb rajzok, melyet munkássága idején alkotott.

Kiss Kovács Gyula
(1922.01.05. Budapest - 1984. július 20. Zsennye)

Édesanyja Lusztig Ágnes, édesapja Scholz Erik, mindketten banktisztviselők voltak. 1944-ben érettségizett a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban. 1944-49-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István, majd 1948-tól Fónyi Géza volt.
Még főiskolásként 1945-ben megnősült, és 1946-ban megszületett fia.
A főiskola elvégzése után 1949-1950-ig ugyanott tanársegéd volt. 1957-ben fél évet Párizsban töltött, majd 1958-ban ugyancsak huzamosabb ideig élt a francia fővárosban. 1973-ban kötött újra házasságot. Felesége Ria csupán civil emberként élt mellette, de megteremtette azt a hátteret, ahol a művész alkothatott. Korábban többször is tartózkodtak Zsennyén, majd 1987-ben itt telepedtek le véglegesen. Ria 1990. áprilisában meghalt, a Szent Cecília templom temetőkertjében lett eltemetve. 1990. augusztusában élettársi kapcsolatot létesített Dárday A. Nikolettel, majd később házasságra léptek. 1995. májusában - második felesége sírja melletti területen – takarta be koporsóját az általa olyan nagyon megszeretett zsennyei föld.
Egyéni kiállítása elsőként Szombathelyen volt 1955-ben, míg csoportos kiállításon már 1948-ban növendékként, majd 1949-ben már végzett alkotóként szerepelt. Negyvenet meghaladta a csoportos kiállításainak a száma, míg 33-szor volt egyéni kiállítása.
Zsennyén 2002-ben mutatkozott be Kiss Sándorral és Kiss Kovács Gyulával közös posztumusz kiállításon. Alkotásai közül Zsennyén a lakóháza kerítése látható, secco.
Elismerései: 1950-ben Munkácsy díj. Több elismerő díjban, emlékéremben részesült.

A modern művészet új technikai megoldásait felhasználó figurális képeket festett. Dolgozott papírra, vászonra, farostlemezre, pozdorjalemezre, de elszáradt farönkökre, falra sőt kerítésre is. Festett olajjal, temperával, dolgozott tollal, ceruzával és egyéb anyagokkal. Készített képet, rajzot, festett fát, padlómozaikot, gobelin terveket, pannót, seccót, mozaikot. Festményeinek száma közel 1300 db. Mintegy 100 grafikát készített, ugyancsak közel áll a százhoz a festett fák száma, és több százra tehetők az egyéb rajzok, melyet munkássága idején alkotott.

Kiss Sándor
1925. 05. 24. Sáros (Erdély) -1999. 08. 6. (Zsennye)

Édesanyja Lusztig Ágnes, édesapja Scholz Erik, mindketten banktisztviselők voltak. 1944-ben érettségizett a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban. 1944-49-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István, majd 1948-tól Fónyi Géza volt.
Még főiskolásként 1945-ben megnősült, és 1946-ban megszületett fia.
A főiskola elvégzése után 1949-1950-ig ugyanott tanársegéd volt. 1957-ben fél évet Párizsban töltött, majd 1958-ban ugyancsak huzamosabb ideig élt a francia fővárosban. 1973-ban kötött újra házasságot. Felesége Ria csupán civil emberként élt mellette, de megteremtette azt a hátteret, ahol a művész alkothatott. Korábban többször is tartózkodtak Zsennyén, majd 1987-ben itt telepedtek le véglegesen. Ria 1990. áprilisában meghalt, a Szent Cecília templom temetőkertjében lett eltemetve. 1990. augusztusában élettársi kapcsolatot létesített Dárday A. Nikolettel, majd később házasságra léptek. 1995. májusában - második felesége sírja melletti területen – takarta be koporsóját az általa olyan nagyon megszeretett zsennyei föld.
Egyéni kiállítása elsőként Szombathelyen volt 1955-ben, míg csoportos kiállításon már 1948-ban növendékként, majd 1949-ben már végzett alkotóként szerepelt. Negyvenet meghaladta a csoportos kiállításainak a száma, míg 33-szor volt egyéni kiállítása.
Zsennyén 2002-ben mutatkozott be Kiss Sándorral és Kiss Kovács Gyulával közös posztumusz kiállításon. Alkotásai közül Zsennyén a lakóháza kerítése látható, secco.
Elismerései: 1950-ben Munkácsy díj. Több elismerő díjban, emlékéremben részesült.

A modern művészet új technikai megoldásait felhasználó figurális képeket festett. Dolgozott papírra, vászonra, farostlemezre, pozdorjalemezre, de elszáradt farönkökre, falra sőt kerítésre is. Festett olajjal, temperával, dolgozott tollal, ceruzával és egyéb anyagokkal. Készített képet, rajzot, festett fát, padlómozaikot, gobelin terveket, pannót, seccót, mozaikot. Festményeinek száma közel 1300 db. Mintegy 100 grafikát készített, ugyancsak közel áll a százhoz a festett fák száma, és több százra tehetők az egyéb rajzok, melyet munkássága idején alkotott.