Elérhetőségek

Zsennye Község Önkormányzata

Cím: 9766 Zsennye,
Rákóczi Ferenc u. 1.
Telefon:
+3694577380
E-mail:
hivatal@vasszecseny.hu


Látnivalók

Alkotó Otthon
(Sennyey, Bezerédj, Békássy kastély)
9766 Zsennye, Szabadság tér 3.

Az alkotóotthon eredete tisztázatlan. Vannak, akik úgy vélik, hogy a templomos lovagok lovagháza volt. Nem bizonyított, de egyes vélemények szerint az 1183-ból származó Lucius pápa által kiállított okiratban említett Signe nevű birtok azonos Zsennyével. (A levéltári adatok, kizárják ezt a véleményt.

A Szombathelyi Levéltár szakemberei egyértelműen elutasítják az azonosítást.) Tagozódása, beosztása és alakja azt bizonyítják, hogy eredeti rendeltetése nem úrilak volt." Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették." A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést a Sennyey család kezdte el. A XVI. században Sennyey Ferenc idején kisebb kúria lehetett. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Ekkor igényesebb (1550-es években) kastéllyá bővítették, amelyben megszállt Kanizsai Orsolya és háza népe is. A malom és az udvarház körül vizesárok készült. 1559-ben komoly építkezések történhettek, mivel "1559 márciusában a Sennyey Ferenc prefektussága alá tartozó, Nádasdy birtokban lévő Sopronkeresztúrról két uradalmi ácsmestert, a sárvári Mártont és a lövői Jánost Zsennyére küldték építeni". A kastély erődített jellegét bizonyítja az is, hogy később még más családok is őriztették értékeiket Zsennyén. "..a Rába mögött lévő építmény biztonságosabb voltát támasztja alá az az adat is, amely szerint Sitkey Jakab özvegye, Tahy Anna 1576-ban itt, Sennyey őrizetében tartotta értéktárgyait, nem pedig családjának a Rábától keletre fekvő sitkei kastélyában." A kastély egy darabig a Sennyey család dunántúli ágának a tulajdonában volt, de 1675-től már a család tiszántúli ága volt a kastély ura.

Sennyey Albert 1675-ben költözött be a kastélyba. "A következő évben azonban váratlanul meghalt, 1676 decemberében temették családjának többi tagjai mellé, a ferencesek soproni templomába…1676. után a kastély az elhunyt Albert másik testvérének, az ifjabb Sennyey István veszprémi püspöknek a kezében volt. A feljegyzett családi hagyomány szerint ő bővítette 1680 körül az addig csupán 16. századi átépítésű, fallal és vizesárokkal körülvett középkori és emeletes kúriát." A török kiűzése után már nem volt szükség az erődített kastélyokra. A zsennyei kastélynál is eltűntek a falak, melynek időpontja jelenleg még nincs meghatározva. Valószínű, hogy az 1700-as években került erre sor. A vizesárok azonban még jelenleg is látható, ha nem is teljes és eredeti méreteiben. A XVII. században Sennyey István (II.István aki meghalt 1686-ban) veszprémi püspök bővítette a keleti szárnyat, és ekkor épült az ebédlőterem késő reneszánsz kori boltozata is. 1700-tól Sennyey Sándor volt a kastély birtokosa. "Ez a Sennyey Sándor és felesége Gyöngyösi Nagy Sára volt az, aki az 1730-as években a megváltozott igényeknek megfelelően barokk stílusban építette át a kastélyt. Az épületre ekkor került új második emelet, a felső szintek megközelítésére önálló lépcsőház, eléje teraszos kocsibehajtó.." Korábbi adatok szerint ezeket a munkákat Sennyey Antal készíttette el, mely szerint Sennyey Antal (1730-as években) újabb emeletráépítéssel növelte az udvarházat s barokk stílusban építtette át. (Valószínű, hogy az idézett szöveg tartalmazza a valós adatokat, figyelemmel a Sennyey család családfájára.)

A Sennyey család a XIX. század közepéig lakott itt. Sennyey Károly 1828-ban adta el a kastélyt és egyéb birtokait 54 ezer forintért Bezerédj Györgynek, József nádor alnádorának. 1829 és 1830 között Bezerédj György részben átépítést hajtott végre. "Az eredetileg reneszánsz udvarházat több ízben is átépítették. Utoljára1829-ben az Angliából hazatelepült botanikus Bezerédj György építette át Tudor stílusban. Ő alakította ki az épület körüli tájképi kertet is a helyben lévő kőrises-tölgyes idős egyedeinek meghagyásával. Bezerédj György az 1830-as években ritka növényeket, fákat hozatott, a 22 holdas parkot arborétummá fejlesztette. Bezerédj György 1863-ban hunyt el.

Ekkor Elek nevű fia vette át a birtokot. Bezerédj Elek Bécsben tanult, diplomáciai pályára készült. Az 1848-49-es szabadságharc hatására azonban lemondott eredeti szándékáról és a továbbiakban építészetet tanult. Az utolsó lényeges bővítést Bezerédj Elek végeztette 1863 – 1867 között, amit igazol a bejárat feletti kronosztichon. Ez a következő szöveget tartalmazza: "DVpLICaVIt CrVCeM, Alexius de Bezered"

A kastélyt a korszellemnek megfelelően romantikus felfogásban korszerűsítették. Ezt az állapotot őrizte meg napjainkig. A család bensőséges kapcsolatot ápolt a kor művészeivel. Többször járt Zsennyén Kisfaludy Károly, Szegedy Róza. Szívesen vendégeskedett a vadregényes környezetben lévő kastélyban gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc is. "A XX. század elején (1910-11-ben) Bezerédj Elek leánya, Emma? Békássy Istvánné építtette át az első emelet egy részét. Ekkor bontották le a hall fiókos dongaboltozatát és síkmennyezetet építettek. A Békássy család a két világháború között nem változtatott a kastélyépületen." Bezerédj Elek utódai a Békássy család tagjai őrizték híres könyvtárát és arborétumát.

A II. világháború nem kímélte a kastélyt. Tízezer kötetes könyvtára, és bútorzata elpusztult. Sokáig kifosztott, leromlott, lerobbant állapotban volt a kastély és a parkja is. 1949-ben kétharmad részben a Szabad Föld Tsz, egyharmad részben pedig a szombathelyi művészek birtokába került. A tsz. magtárnak, raktárnak, irodának használta a középső és alsó szintet. A művészek pénz nélkül nyárra ideiglenes ablakokkal, ajtókkal szereltek fel három szobát – így alakult ki a nyári művésztelep. Radnóti Kovács Árpád, Burány Nándor, Alföldi János vezetésével szinte minden vasi alkotó megfordult itt. A kastély és környezetének birtokrendezése során komoly viták voltak. Az 1947-ben kelt földbirtok rendezési határozatot A Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete megtámadta és kérte a kerítés, a műterem, az istálló épület stb. eredeti kiosztástól történő módosítását. Ezen vita rendezése érdekében 1948. január 22-én a megyei földhivatal műszaki osztályának kiküldöttje helyszíni kiszálláson próbálta tisztázni a végleges juttatási javaslatot. A későbbiekben a juttatási határozatot a megyei földhivatal az 1219/1948. számú határozatával módosította és a kezdeményezett változtatások egy részét elfogadta, míg más részét elutasította és a korábbi juttatási határozatot helyben hagyta.

1953-ban a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége kapta meg a kastélyt, amelyet aztán alkotóházzá alakítottak át. 1954-ben beszerelték a villanyt és vízvezetéket. Lelkes művészek és művészetpártolók a megye minden részéből összegyűjtötték bútorzatát. Számos, kiemelkedő hazai művész töltött hónapokat Zsennyén. Többször járt itt Domanovszky Endre, Pátzai Pál, Mikus Sándor, Molnár C. Pál, stb. Később zenészek, írók is használhatták az alkotóházat. Járt itt többek között: Ujfalusi József, Ránki György, Soproni József, Ágh István, Nemes Nagy Ágnes. A zsennyei alkotóház híre vetekedett az írók szigligeti házának vonzerejével. A művésztelep vezetője Majtényi Károly szobrászművész volt, aki haláláig (1980-as évek) ellátta ezt a feladatot. Több olyan művész fordult meg és kezdte itt a kastélyban az ismerkedést Zsennyével, akik később a faluban vettek maguknak lakóházat, azt felújították és műtermet is építettek. Itt telepedtek le.

Az utolsó nagyobb mérvű munkákat 1983-ban végezték a kastélyon. Ekkor a kastély régi részein részlegesen visszaállították a barokk stílusjegyeket hordozó részeket. Az épület külső homlokzata teljesen felújításra és festésre került.

Az alkotóotthont Majtényi Károly halála óta Cser Lászlóné vezeti. A művészet csaknem minden területéről voltak már vendégek. (szobrászok, festők, írók, stb.)

Az alkotóotthon ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában van. Az alkotóház működtetését a "Zsennyéért Alapítvány" végzi. Az alapítvány és Zsennye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2001.évben együttműködési megállapodást kötött, melyben rögzítették, hogy segítik egymás munkáját, és a feladatokat egyeztetik. 2001.évben az önkormányzat Békássy Ferenc költő sírjának rendbetételére nyújtott támogatást az alapítványnak.

Az alkotóotthon funkcióját tekintve kiválóan alkalmas művészeti alkotótáborok szervezésére, művészeti oktatásra, konferenciák rendezésére, művészek és azok családjainak pihenésére, kikapcsolódására. Forgattak filmjeleneteket is az épület körül. (pl. Sok hűhó Emmiért.) Sajnos 1945-ben, illetve az azt követő időszakban több, az uradalomhoz tartozó épület megsemmisült, lebontásra került. Itt említhetjük a kiskastélyt, a malmot, az uradalmi kastélyt árammal ellátó áramtermelőt, vagy a jelenlegi kastélykerítésen kívül lebontott lakóházakat.

Látogathatóság:

  1. Cser Lászlóné vezető (Telefon: +36 94/379-017)

Ezeréves tölgy

 



Vissza az előző oldalra!
Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán annak érdekében, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, valamint a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Erről bővebb információkat olvashat itt: Adatkezelési tájékoztatónk
Zsennye Község Önkormányzata - Magyar