Falutörténet

A községtől dél-kelet, keleti irányban található, a Rába árterén tenyésző tekintélyes méretű és korú tölgy. 1958-tól természetvédelem alatt álló kocsányos tölgy. A hagyomány „ezer” évesnek tartja, de valójában ennél kisebb a valós élettartama. Ma már csak a déli oldalán lévő ág alsó részén hajt ki, de még dacol az idővel és a korral. Belseje teljesen üres, olyan nagy mérvű ürege van, hogy tizennégy gyerek is könnyen elfér benne. Az üreg bejáratát (rését) bebetonozták, hogy megóvják, de az a fától fokozottan vonja el a nedvességet. A két nagy ágát vaskengyellel kötötték össze, hogy a fa közepének ketté repedését és az ágak leszakadását meggátolják. Magassága 23 méter, kerülete meghaladja a tíz métert. 1932-ben Pauer Arnold 930 cm kerületű faként említette. A leírása szerint a fa annak ellenére, hogy óriás üreg volt benne, teljesen épnek látszott és „dús lombozatú és tele van virággal.” Sajnos az elmúlt 70 évben a fa egyre rosszabb állapotba került, és napjainkban már csak az északi törzsrész tart magán élő, lombozattal díszített ágat. A természetvédelem szimbólumaként a Pro Natura emlékérem plakettjét díszíti.